Hogyan működik az adathalászat és a rosszindulatú szoftverek elleni védelem?
Verzióinformációk
- Verzióazonosító: 67636
- Létrehozva:
- Létrehozó: Bujna Balázs
- Hozzászólás: Hungarian translation
- Ellenőrzött: Nem
- Fordításra vár: Nem
Változat forrása
Változat tartalma
Számítógépének és adatainak biztonsága érdekében a Firefox beépített védelmet nyújt az adathalászat és a rosszindulatú szoftverek ellen. A böngésző figyelmeztet, ha a meglátogatni kívánt weboldalról olyan bejelentés érkezett, hogy az egy jogszerűen létező másik oldal hamisított változata (amit egyesek "adathalász" oldalaknak is neveznek), vagy egy támadó weboldal, amivel a számítógépében próbálnak kárt tenni (ezek az ún. rosszindulató szoftverek).
Tartalomjegyzék
- 1 Mik azok a hamisított webhelyek? Mi az adathalászat?
- 2 Mi az, hogy támadó weboldal? Mik a rosszindulatú szoftverek?
- 3 Hogy működik a Firefox adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelme?
- 4 Milyen adatokat küld a böngészőm a Mozillának, illetve partnereinek, ha bekapcsolom az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelmet?
- 5 Hogyan vehetem igénybe az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni funkciókat?
- 6 Bizonyítani tudom, hogy a weboldalam biztondságos - hogyan távolíttathatom el a bejelentett oldalak listájáról?
Mik azok a hamisított webhelyek? Mi az adathalászat?
A weblapok hamisítása, amit adathalászatnak is neveznek, a személyazonossággal való visszaélés egy formája: egy rosszindulatú weboldal egy másik, jogszerű weboldalnak adja ki magát azzal a céllal, hogy Öntől érzékeny adatokat, csaljon ki, például jelszavát, fiókjának részleteit, vagy bankkártyájának számát. Az adathalász próbálkozások legtöbbször e-mail üzenetek formájában érkeznek, amik arra próbálják rávenni a címzettet, hogy frissítse korábban megadott személyes adatait egy hamis, de meggyőzőnek látszó weboldalon. További információt talál az Anti-Phishing munkacsoport oldalán, a a Wikipédia Adathalászat szócikke pedig további példákat és eszközöket sorol fel.
Mi az, hogy támadó weboldal? Mik a rosszindulatú szoftverek?
A rosszindulatú szoftver, más néven malware olyan számítógépes program, amit azért fejlesztettek ki, hogy az Ön tudta nélkül fertőzze meg a számítógépét. Az ilyen szoftvereket általában személyes adatok ellopására, levélszemét küldésére, illetve további hasonló szoftverek terjesztésére használják.
Támadó weboldalaknak nevezzük az olyan weboldalakat, amik megpróbálják rosszindulatú szoftverrel megfertőzni a látogatók számítógépét. Az ilyen támadásokat igen nehéz felderíteni; nem tudhatjuk, melyik látszólag biztonságos oldal próbálja titokban feltörni számítógépünket. Előfordul, hogy a weboldal tuélajdonosa nem is tudja, hogy site-ját valaki támadó weboldallá változtatta.
A rosszindulatú szoftverekről és a támadó weboldalakról további információt talál a StopBadware non-profit szervezet oldalán, akik a Mozillával is együttműködve próbálják megvédeni a felhasználókat a károkozó programoktól.
Hogy működik a Firefox adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelme?
A Firefox úgy véd az adathalászat és a rosszindulatú szoftverek ellen, hogy figyeli, a meglátogatott oldalak rajta vannak-e a bejelentett adathalász és rosszindulatú weboldalak listáin. Ha a védelem be van kapcsolva a böngészőben, ezek a listák mintegy fél óránként automatikusan letöltődnek és frissülnek. A biztonságos böngészés technikai specifikációját itt találja meg.
Milyen adatokat küld a böngészőm a Mozillának, illetve partnereinek, ha bekapcsolom az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelmet?
Ha az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelem be van kapcsolva, a Firefox két esetben lép kapcsolatba Mozilla-partnerekkel. Először, amikor rendszeresen letölti és frissíti a bejelentett adathalász és rosszindulatú weboldalak listáit. A böngésző a listák frissítésekor sem Önről, sem a meglátogatott oldalakról nem küld információt. A másik eset, ha bejelentett adathalsz vagy rosszindulatú weboldalra navigál. Ilyenkor a Firefox a biztonság kedvéért ellenőrzi, a legutóbbi frissítés óta nem került-e le a listáról a meglátogatni kívánt oldal. A listákat fenntartó google.com-ról a számítógépére letöltött sütik mindkét esetben kiküldésre kerülhetnek.
A Mozilla Adatvédelmi Irányelvei kifejezetten megtiltják, hogy a Mozilla vagy partnerei ezeket az adatokat az adathalászat és a rosszindulatú szoftverek elleni védelmen kívül bármilyen más célra felhasználják. A Google a felhasználók sütijeit a Google Adatvédelmi Irányelveknek megfelelően kezeli.
Hogyan vehetem igénybe az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni funkciókat?
Ezek a funkciók az alapbeállítás szerint be vannak kapcsolva, tehát hacsak nem változtak meg a biztonsági beállításai, valószínűleg jelenleg is aktívak. Az adathalászat és rosszindulatú szoftverek elleni védelem beállításaitbeállításait a Biztonság panelen találja: a A képernyő felső részén található menüsorban kattintson a elemre, majd válassza a lehetőséget.Kattintson a menügombra és válassza a , majd kattintson a lehetőséget fülre.
Az adathalászat elleni védelmet próbára is teheti, ha megpróbálja elérni az adathalász tesztoldalunkat. Ha megpróbálja betölteni a malware tesztoldalunkat, ellenőrizheti, a Firefox tényleg blokkolja-e a támadó weboldalakat. Ha be van kapcsolva a védelem, a Firefox egyik weboldalt sem fogja betölteni.
Bizonyítani tudom, hogy a weboldalam biztondságos - hogyan távolíttathatom el a bejelentett oldalak listájáról?
Ha az Ön weboldalát támadás érte, de azóta eltávolította a fertőzést, vagy úgy érzi, hogy tévedésből került az oldal a listára, kérvényezheti, hogy az oldal lekerüljön a listákról. Azt javasoljuk, hogy minden bejelentésnek alaposan nézzen utána; egy weboldalt sokszor látható jel nélkül változtathatnak át támadó weboldallá.
- Kérheti, hogy weboldalát távolítsák el a bejelentett adathalász oldalak listájáról: ezt a Google által nyújtott nyomtatványt töltse ki.
- Kérheti, hogy weboldalát távolítsák el a bejelentett rosszindulatú szoftvereket terjesztő oldalak listájáról: ez esetben a stopbadware.org nyomtatványát töltse ki.